Szent Vitus Katedrális

április 11, 2021

3,311 3 perc olvasás

PRAGUE, CZECH REPUBLIC, SEPTEMBER 11 : exteriors of saint Vitus cathedral, Prague castle, czech republik, september 11, 2019 in Prague, czech republic

A prágai Várból kimagaslik a Szent Vitus-székesegyház, a legnagyobb és legfontosabb prágai katedrális, amely egyben a cseh állam vallási szimbóluma is.

Egy szűk átjáró vezet a vár harmadik udvarához, és a Szent Vitus Katedrális hirtelen megjelenő roppant és bámulatot keltő homlokzata mindössze néhány lépésnyi távolságból tűnik elő. A székesegyházba a nyugati kapun keresztül lehet belépni. A Szent Vitus Katedrális tornyai a várfalak fölé emelkedő elegáns, de fennhéjázó francia gótikus struktúrák. Ez az ország leghatalmasabb székesegyháza nagyszámú oldalkápolnával, freskóval és sírkővel, nem is szólva a főhajó csodálatos festett üvegablakairól (ezeket a szecesszió híres cseh művésze Alfons Mucha készítette), amelyek a belső többi szépségével együtt a szó szoros értelmében sziporkáznak. A katedrális számos oldalkápolnái legszebbikében található Szent Vencel, a karácsonyi ének „Jó Vencel Királyának” sírja, amely jeleneteket mutat be Krisztus életéből, szinte zarándokhellyé vált. A Koronázási Terembe vannak elhelyezve a Cseh Koronázási Ékszerek, illetve a Király Sírbolt, amely Csehország legtöbb királyának és királynéjának végső nyughelye (IV. Károly, IV. Vencel, Pogyebrád György és II. Rudolf). A Várnegyedben található művészi kincsek egyike a katedrális déli kijárata, az 1370-re datálható gazdagon aranyozott színes mozaikkal díszített Arany Kapu, amely a végítéletet mutatja be. Lehetőség van felkapaszkodni a 96 méter magas toronyba, ahonnan pompás kilátás nyílik a városra, illetve az óraműre. A torony 1549-ben készült Sigismund harangja, Csehország legnagyobb harangja.

A Szent Vitus katedrális megépítése közel hat évszázadon át tartott. A munka a jelenkori gótikus épületen Arrasi Mátyás vezetésével 1344-ben kezdődött. A német Petr Parléř és fiai voltak felelősek a büszke kórus és a körülvevő kápolnák megépítéséért, amelyek a 15. század korai szakaszában végleg elkészültek. A déli oldal 1562-ben egy reneszánsz tornyot kapott, amelyre később barokk díszítőelemek kerültek. A főhajó és az lenyűgöző délnyugati rész a 19. század második felére datálható. Az Arany Kapun (az eredeti bejárat) a déli oldalon, egy 1370-ből származó, eredeti pompájában helyreállított mozaik ábrázolja az utolsó ítéletet. Az 1358 és 1367 közötti időszakból származó Szent Vencel kápolna az épület legrégibb, egyúttal legpompásabban díszített része. Az alsó falak sziporkázó jáspis- és ametiszt berakásosak, míg a freskók (14.-16. század) jeleneteket ábrázolnak Krisztus szenvedéseiből és Szent Vencel életéből (a szent, aki közvetlenül a kápolna alatt van eltemetve). Amikor a székesegyház már majdnem elkészült, feltárták a helyén egykor állt 11. századi román stílusú bazilika alapjait, amelyek Csehország királyainak szarkofágjai mellett az altemplomban láthatók. II. Jagelló Ulászló megbízást adott a gyönyörű Király Kápolna megépítésére: a kialakításában egy fa ágait utánzó boltíves mennyezet rendkívül formabontó. A kultikus szent, Nepomuki Szent János remekbe szabott ezüst temetkezési emlékművét a kóruson 1736-ban emelték. Az egyik kerub a szent nyelvére mutat, amelyet – ahogy mondják – soha nem hamvad el. A székesegyházban 20. századi festett üvegablakok láthatók, amelyek közül figyelemre méltóak Alphonse Mucha Szent Cirill és Szent Metód portréi a katedrális nyugati végétől visszafelé a harmadik kápolnában.

A királyi síremlék

A székesegyház főoltára előtt található a királyi mauzóleum, alatta pedig, a föld alatt, a királyi sírhely.

A Szent Vencel-kápolna

A székesegyház kultikus központja a gyönyörűen díszített Szent Vencel-kápolna, ahol Szent Vencelnek – a cseh állam patrónusának a sírja található.

Az istentiszteletek mellett itt koronázták meg a cseh királyokat és királynőket. Itt őrzik a csehkoronaékszereket is – a színaranyból készült, drágakövekkel és gyöngyökkel gazdagon díszített Szent Vencel-koronát (1346), a királyi jogart és a birodalmi almát (XVI. sz.)

A Szent Vencel-korona

A Szent Vencel-korona 21-22 karátos aranyból készült, súlya csaknem 2,5 kg, és 96 csiszolatlan drágakő díszíti. A cseh koronában található rubin a világ legnagyobb ékszerként felhasznált rubinja. A bolygó 9 legnagyobb zafírja közül 6 a Szent Vencel-koronában kapott helyet. A korona csúcsán zafírkereszt található, amelyben állítólag Krisztus töviskoronájának egyik tövise van elhelyezve.
Az ékszert IV. Károly, a Német-római Birodalom császára készíttette, cseh királlyá való koronázása alkalmából. A legenda szerint az, aki jogosulatlanul a fejére ülteti a koronát, meghal.