Břevnov és Bílá Hora

A prágai vártól nyugatra és északkeletre erdőség, illetve mezőgazdasági művelt terület található.  A Hradzsintól nyugatra Brevnov volt az első lakott terület.  993-ban, Bohémiában Szent Adalbert püspök itt alapította a legrégebbi bencés kolostort.  Az eredeti épületszerkezetből a XI. századból származó román stílusú sírbolt maradt meg; azonban a kolostor legnagyobb részét a XVIII. században, barokk stílusban építették át.  A Szent Margit-templom (klášterní kostel sv. Markéty) és a kolostor épületegyüttese számos barokk művészi értéket őriz. Brevnovtól nyugatra található a helyi vadrezervátum fennmaradt része.  A Hvězda Vadrezervátumot I. Ferdinánd alapította (1534-ben) és egészen a XIX. század elejéig erdei állatok élőhelye volt a terület; ezt követően parkká alakították.  A vadrezervátum nevét a helyi Hvězdáról (Csillag Nyári Palota) kapta.  Tiroli Ferdinánd 1555-ben terveztette az épületet, melynek szerkezete egy hatágú csillag alapra épült.  

Hvězdatól nem messze található Fehérhegy (Bílá hora), mely a legtöbb cseh számára a tragédia szimbóluma.  Az ott látható Emlékmű az 1620. november 8-án ott zajlott csatára emlékeztet, mikor is a császár jól megfizettet zsoldos seregével a Katolikus Ligával vívott csatát a rosszul fizetett cseh protestáns zsoldossereg. Zűrzavar, káosz, fejveszett menekülés írja le legmegfelelőbben a hivatásos hadsereg viselkedését. Az ezt követő 300 évben a csehek országa pusztán egy Habsburg tartomány volt.  Az ország előkelőségei elhagyták az országot, és a legtöbb cseh nemes, a városok leggazdagabb polgárai, valamit az értelmiség, beleértve Comeniust (J. A. Komenský) “a nemzet tanítóját” is, eltűnt.  Bohémia lakosságának 90% protestáns vallású volt; akik nem voltak hajlandók áttérni a katolikus hitre, azoknak el kellett hagynia az országot és vagyonukat elkobozták.  A Harmincéves Háború végére a cseh királyság lakosságának csupán a fele maradt meg.  A Fehérhegy a katolikusok zarándokhelyévé vált. A Havas Boldogasszony-templom (chrám Panny Marie) szintén itt található.  A XVIII. század elején épült és falait K. D. Asam és V. V. Reiner freskói díszítik.

PAT

Check Also

Josefov

A Josefov fő nevezetessége a régi zsidó gettó, amely Prága egyik legjelentősebb látnivalója marad. Bár a régi gettó nyomornegyed-szerű utcarendszerét az 1890-es években lebontották, hogy a helyet csináljanak az ötemeletes palotákkal tarkított utcáknak, hat zsinagóga, a zsidó városháza és a középkori temető a letűnt idők máig fennmaradt tanúi. Az Óvárosnak ez egy meglehetősen kis területe, amelyet a folyó és a Párizsi (Pařížská) utca szegélyez – egész Prága legdrágább helye, tele van a legkeresettebb márkák butikjaival.