Az 1989-es Bársonyos Forradalom

A közép- és kelet európai emberek véleménye szerint a történelem egyik legmeghatározóbb éve kétségtelenül 1989; a különböző kommunista kormányokat tartósan megdöntötték és a berlini fal végleg leomlott, egyesítve Kelet- és Nyugat-Németországot, amelyet ma Németországként ismerünk. Mindennek a megtörténtét Csehszlovákia kormánya nyugtalanul figyelte tudván, hogy az elsöprő forradalmi események láncolatában, jó eséllyel ők lehetnek a következők.

Abban az időben az izgatottság és az aggodalom érzése egyaránt uralkodott Csehszlovákiában, mivel az emberek akarták a kormányváltást, azonban aggódtak, hogy ez a hatalomváltás hogyan történik majd meg. Semmi sem történt egészen 1989. november 17-ig, amikor az emberek számára felsejlett, hogy hogyan is történhetnek a dolgok, mivel ez volt az a nap, amikor a Kommunista Ifjúsági Szövetség a nácik által a II. világháborúban megöltekről megemlékező demonstrációt szervezett Prágában – egy demonstrációt, amelyet a rendőrség brutális módon levert, és amely a demonstrálók körében nagyszámú letartóztatáshoz vezetett, illetve sok személyi sérüléssel járt.

Az 1989-es Bársonyos Forradalom

Ez volt az a pillanat, amely arra mozgósította az embereket Csehszlovákiában, hogy vegyék a sorsukat a saját kezükbe. A harag nem véletlenszerű erőszakos cselekedetekben nyilvánult meg, hanem egy hatalmas tüntetéssorozatban a hatalmon levő kormány ellen – ezek közül a legnagyobb Letnában történt, amely több mint 750 000 embert vonzott. A tiltakozók soraiban a vezető egy férfi volt, név szerint Havel, aki másokkal együtt tárgyalt a kormánnyal és 1989. december 3-án lemondatta azt. Röviddel ezután megalakult a „nemzeti megértés kormánya”, amely számos különböző politikai pártból és Havelből, mint megválasztott vezetőből állt.

A békés útnak köszönhetően, ahogyan Csehszlovákiának sikerült ezeket a történéseket véghezvinnie, az eseménysorozat Bársonyos Forradalomként vált ismertté. Azonban még mindig voltak fennálló problémák az országban, mivel annak keleti felében – Szlovákiában – nőttön-nőtt az elégedetlenség, hogy a hatalom és a pénz nyugaton összpontosul. Ez 1993-ban döntő stádiumba került, amikor az ország végleg elhatározta, hogy kettéválik és megszületett a két nemzet, Szlovákia és a Cseh Köztársaság.

 

Prága a Bársonyos Forradalom után

Mint a világon minden nagyváros az 1980-as évek vége és az 1990-es évek eleje óta Prága hatalmas változáson ment keresztül. A Cseh Köztársaság egész jelenkori történelmének egyik legnagyobb lépése, hogy részvevőként Prágai központtal megalapozták a jelenlétüket a világ legnagyobb testületeiben. Ezek közül a legfontosabbak a NATO és az EU, amelyekhez 1999-ben, illetve 2004-ben csatlakozott az ország.

Politikai szempontból a helyzet rendkívül stabil és a demokrácia teljes egészében átvette a hatalmat a városban és az országban egyaránt. A támogatottság megoszlik a két fő párt – a Polgári Demokratikus Párt és a Szociáldemokrata Párt – között és, mivel támogatóik száma nagyon közel van egymáshoz, eddig még egyik sem tett szert túl nagy befolyásra a politikai rendszer felett. Bár ez a 2010-ben megválasztott koalíciós kormánnyal és Vaclav Klaussal aki az ország elnöke, ez bizonyos mértékig átrendeződött.

Prága mostanság egy vibráló város, prosperitással és egy minden, a múltban elért eredményt felülbíráló hozzáállással. A Bársonyos Forradalom előtti idők emlékei még mindig sokakban felködlenek, hiszen ez az a korszak, amit soha nem felejtenek el.

PAT

Check Also

Prága ma

Napjainkban a Cseh Köztársaságra – és különösképpen Prágára – modellként tekinthet az összes olyan kelet-európai ország, amely az ország egészében próbálja javítani polgárainak életkörülményeit és a gazdasági helyzetet. Prágára tekinthetünk úgy, mint olyan kozmopolita városra, amely sok fővárossal vetekszik Közép- és Kelet-Európában és híres arról, hogy a javára válik minden olyan dolog, ami a kapitalizmussal jár – azonban ugyanúgy van néhány negatív aspektusa is.